Korábbi elnökeink:

Holló János (1972-1985, titkár: Nyeste László)

Nyeste László (1985-2002, titkár: Sevella Béla)

Sevella Béla (2002-2011, titkár: Sveiczer Ákos (2002-2008), Németh Áron (2008-2011)

Németh Áron (2011-2018, titkár: Kupcsulik Bálint

Németh Áron (2018-2024, titkár: Németh Áron, Honlapja

A MTA Biomérnöki Munkabizottság tevékenysége (1970-2000)

Dr Nyeste László BME Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tsz.

a MTA Biomérnöki Munkabizottság elnöke

 

A MTA Biomérnöki Munkabizottsága (továbbiakban Munkabizottság) az elsők között alakult meg 1970-ben az Akadémián, Biológiai – és Élelmiszeripari Műveleti (Bioengineering) Munkabizottság néven. (Csak később vette fel a ma is használatos nevét.) Az alapítás pontos dátuma ne mismert. Az első írásos dokumentum (egy Munkabizottsági ülés jegyzőkönyve) 1970 május 20-ai, ahol a Munkabizottság első Témacsaládját alakítottuk ki. A később kialakult struktúrában – interdiszciplináris jellege miatt – Munkabizottságunk az Élelmiszertudományi Komplex Bizottsághoz és a Műszaki Kémiai Komplex Bizottsághoz is tartozik 8-8 más Munkabizottsággal együtt. Az alapokmány szerint feladata volt:

·         állandó tájékozódás a tudományterület kutatásainak helyzetéről és

·         a nemzetközi fejlődés irányairól,

·         elősegíteni a hazai kutatóhelyek együttműködését,

·         tájékoztatni a MTA illetékeseit a tudományterület helyzetéről és résztvenni ezen információk alapján – az illetékes terstületek döntéselőkészítő munkájában, és végül

·         elősegíteni a nemzetközi tudományos kapcsolatokat.

A Munkabizottságnak állandó meghívott tagjai voltak a tudományterület akadémikusai és 20 választott (lehetőleg tudományos minősítéssel rendelkező) szakember. Kezdetben 5 évenként, 1990-től 3 évenként választották újjá a Munkabizottsági tagokat. Az 1972-85 időszakban a Munkabizottság elnöke Holló János akadémikus és titkára Nyeste László professzor volt. 1985-2000 között ezen funkciókat Nyeste László és Sevella Béla professzor töltötték be…

 

…A Munkabizottság jelentős szerepet vállalt országos kutatási stratégiai feladatok megfogalmazásában is. A Munkabizottság által szervezett III. Fermentációs Kollokvium (Sopron 1974) megállapította, hogy a hazai fermentációs ipar és kutatás nehéz helyzetben van. Egyes ipari vezetők ugyanis kétségbe vonták a gyógyszeripari fermentáció jövőjét és annak leépítését tűzték ki célul. A kollokvium felelősen elemezte a helyzetet, bizonyította az iparág stratégiai fontosságát és javaslatot tett a fejlesztésre. A IV. Fermentációs Kollokviumon (Mátrafüreden 1978) már gyökeres fordulatokról szóltak a beszámolók. A fermentációs kutató helyeken és üzemekben elkezdődtek a rekonstrukciók, a korszerű, fermentáló nagyüzemek létrehozása, ennek keretében jött létre a Vegyterv-Aprítógépgyár-Biogál együttműködésében a 100m³-es fermentor. Elsősorban tanszékünk kezdeményezésére terjedt a számítógépes technika, a kinetikai szemlélet, a matematikai modellezés és terjedtek az egzakt optimalizálási módszerek is. A Munkabizottság ezzel a tevékenységével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a ’80-as években a magyar gyógyszeripar jobb pozicióból indulhatott a nemzetközi biotechnológiai versenybven…

 

…Külön kell részletezni az Európai Biotechnológiai Szövetséggel (European Federation of Biotechnology (EFB)) való kapcsolatunkat. Az EFB-t 1978 szeptember 25-én alapították Interlakenben az 1. Európai Biotechnológiai Kongresszuson. Az Alapító Okiratot Holló akadémikus írta alá a Munkabizottság nevében. (A Magyar Biokémikusok Egyesülete (MBE) Biotechnológiai Szakosztálya csak később csatlakozott tagegyesületként a Szövetséghez.) Hosszú ideig csak Munkabizottságunk volt tagja az EFB-nek, így 1989-ig Holló János, és ezután Nyeste László képviselte a Keleteurópai országokat az EFB Tudományos Bizottságában…

 

Megemlítendő még, hogy Munkabizottságunk szakmai szervezésével került megrendezésre Budapesten a 8th European Congress on Biotechnology 1997.08.17-21 között (ECB8).