A honlap egyetlen intézménynek sem hivatalos oldala. Bővebben az impresszumban... > Események > 2005–2006 > Ünnepség, 2006. III. 14. <előző | következő>
kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. II. 8. 11:23:49

Kossuth és kortársai

Az 1848/49-es szabadságharcban szolgált honvédek sírjai

Ebben a parcellában olyan honvédek és tisztek sírjait láthatjátok, akik végigharcolták a szabadságharcot. Többségüket elítélték és több évi várfogság után új életet kezdett, de akadt köztük olyan is, aki emigrált, majd a kiegyezés után hazatért. Három olyan főtiszt sírját jelöltük meg, akik vagy Erdély felszabadításában, vagy a tavaszi hadjáratban harcoltak.

Dessewffy Dénes (1828-1898)

Nádorhuszár őrnagy. A feldunai hadtestben végigküzdi a téli és tavaszi hadjáratot. Világos után Svájcba emigrált, ahol óragyárat alapított. 1863-ban hazatért.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 13:44:21

Beniczky Lajos (1813-1868)

A Batthyány-kormány idején a felső-magyarországi bányavárosok királyi biztosa, majd a feldunai hadtestben Görgey mellett a tüzérséget vezényli ezredesi rangban. Aradon kötél általi halálra ítélik, melyet kegyelemből 20 év sáncfogságra változtatnak. 1856-ban szabadult és az 1861-es országgyűlésen képviselő lett.

Wierzbicki Login (1825-1889)

Lengyel származású, aki szabadság hírére a Galíciában szolgáló Koburg huszárezred egyik századával Magyarországra szökik. Az erdélyi hadszíntéren harcol először Bem, majd Kazinczy Lajos oldalán. Őrnagyként halálra ítéli Haynau aradi törvényszéke, melyet kegyelemből 16 év várfogságra változtatnak.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 13:50:03

1. Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Turin (Torino) 1894. március 20.)

Államférfi, Magyarország második kormányzója a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása után. A feudális kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításért vívott küzdelem legnagyobb alakja a XIX. századi Magyarországon és Európában. A birtoktalan köznemesi családból származó Kossuth 1832-ben kezdi politikai pályáját, és az Országgyűlési Tudósítások, a Törvényhatósági Tudósítások közlésével, majd 1841-től a Pesti Hírlap megindításával válik a magyar liberális reformellenzék vezetőjévé. Az első felelős magyar kormány pénzügyminisztereként támogatja a forradalmi tömegek követeléseinek leginkább hangot adó radikálisokat. Az 1848 szeptemberében létrejövő Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként a szabadságharc első számú politikai vezetőjévé válik. A Habsburg-ház trónfosztása után választják kormányzónak, majd a szabadságharc után Törökországba menekül. Törökországból Angliában, majd 1865-től haláláig Turinban telepedett le. Az emigráció vezéreként Magyarország teljes függetlenségét követelte és bízott abban, hogy ezt a nagyhatalmak közötti konfliktusok lehetővé teszik.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 13:53:00

2. Vetter Antal (1803-1882)

Osztrák származású tiszt, honvéd altábornagy. A forradalom kitörésekor alezredes Nagyváradon, majd novembertől a honvédvezérkar főnöke és Mészáros Lázár hadügyminiszter helyettese. Dembinszky Henrik kápolnai veresége után a honvédsereg fővezére, de betegsége miatt lemondásra kényszerült. Felgyógyulása után Bácska visszavételének szervezője. Világos után Angliába emigrált, ahol tanárként dolgozott egy katonai akadémián. A kiegyezés után hazatért és Pozsonyban telepedett le.

3. Ganz Ábrahám (1814-1867)

Vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar megteremtője. 1842-ben került Magyarországra, majd 1844-ben műhelyt nyitott Budán. A szabadságharc alatt műhelye ágyúkat és ágyúgolyókat készített a honvédsereg számára. Ezért a Bach-korszakban elítélték, de börtönbüntetését felfüggesztették. Legismertebb világszabadalma a kéregöntésű vasúti kerekek gyártása.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 14:05:24

4. Noszlopy Gáspár (1822-1853)

Szabadságharcos, aki 1848 szeptemberében a támadó Jellasiccsal szemben a Somogy vármegyei népfelkelés szervezője. Végigharcolta a szabadságharcot, majd annak bukása után 1850-ig bujdosott. Ekkor elfogták és elítélték, de megszökött. Szökése után a Bakonyban szabadcsapatokat szervezett a császár elfogására. 1852-ben ismét elfogták, elítélték, majd Pesten kivégezték.

Szacsvay Imre (1818-1849)

Ügyvéd, politikus. 1848-ban Bihar vármegye képviselője a népképviseleti országgyűlésen, majd 1849-ben Debrecenben az országgyűlés jegyzőjeként a függetlenségi nyilatkozat egyik aláírója. Ezért Haynau vérbírósága halálra ítélte.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 14:05:54

5. Lázár Vilmosné (Született Reviczky Mária)

Lázár Vilmos Aradon kivégzett honvéd ezredes felesége.

6. Csernovics Emília

Damjanich János Aradon kivégzett szerb származású honvéd tábornok felesége.

7. Belinszka Violetta

Schweidel József Aradon kivégzett délvidéki német származású honvéd tábornok felesége. Schweidelt Haynau bírósága kötél általi halálra ítélte, de felesége könyörgésére az aradi sáncokban agyonlőtték.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 14:06:27

8. Klapka György (1820-1892)

Honvéd tábornok. 1842-ben Temes vármegye ajánlatára vették fel a bécsi magyar testőrséghez. A szabadságharc kitörése után százados a 6. honvédzászlóaljnál. 1849 januárjától ezredes a Schlickkel szemben harcoló I. hadtestparancsnokságon. 1849. május 28-tól már mint tábornok Komárom várkapitánya egészen október 2-ig, a vár átadásig. A várat csak több héttel a világosi fegyverletétel után adta fel a szabad elvonulás biztosítása után. Innen Törökországba, majd Olaszország és Svájcba emigrált. Kossuth mellett az emigráció legfontosabb politikai és katonai személyisége. A kiegyezés után hazatér és országgyűlési képviselő lett a Tisza Kálmán balközép pártjában.

9. Irányi Dániel (1822-1892)

Ügyvéd, politikus. 1844-től Pesten ügyvéd, a reformmozgalmak lelkes híve. Meghatározó alakja az Ellenzéki Körnek és pesti márciusi eseményeknek. A népképviseleti országgyűlésben Pest egyik képviselője. A debreceni országgyűlésben Kossuth legbiztosabb támaszai közé tartozik. Az emigrációban, Párizsban újságíró és Kossuth képviselője Bismarcknál. A kiegyezés után hazatér, parlamenti képviselő és 1869-től a 48-as párt elnöke.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 14:06:41

10. Erkel Ferenc (1810-1893)

Zeneszerző. A magyar nemzeti opera megteremtője. A Himnusz megzenésítése mellett legjelentősebb művei az olasz és francia operai mintákra támaszkodó, a magyar verbunkos zenét felhasználó, a nemzeti történelem hagyományait feldolgozó operák: Báthory Mária (1840), Hunyadi László (1844), Bánk Bán (1861).

11. Trefort Ágoston (1817-1888)

Művelődéspolitikus, reformer, miniszter. 1848 előtt élénk újságírói tevékenységet folytat a Pesti Hírlapban. A reformellenzéken belül a centralistákhoz tartozott. A Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi államtitkár. A kiegyezés idején a Deák-párt tagja, majd 1872-től haláláig vallás- és közoktatásügyi minisztere.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 14:07:26

12. Deák Ferenc (1803-1876)

A „haza bölcse” jogtudós. Zala megye követe az 1832-1836-os, 1839-40-es és 1843-44-es reformországgyűléseken. Következetes híve volt a jobbágykérdés megoldásának és a közteherviselésnek. Az első felelős minisztériumban az igazságügyi tárca minisztere. Jellasics támadása után ő is lemond minisztertársaival együtt. 1848. december 31-én ő is tagja a Windischraetzhez menesztett országgyűlési küldöttségnek. Ennek sikertelensége után visszavonultan él kehidai birtokán, majd a szabadságharc után válik az 1848-as törvényekhez való ragaszkodása miatt a magyarság politikai vezérévé. Az ő okos hazai és a nemzetközi eseményeket jól mérlegelő politikája vezet el az 1867-es kiegyezéshez.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 14:07:42

13. Kisfaludy Károly (1788-1830)

Drámaíró és költő. Középbirtokos nemesi származású. Ő az Auróra-kör szellemi vezére, amelynek révén Pest irodalmi központtá válik. Széchenyi István őt szemeli ki politikai lapjának, a Jelenkornak a szerkesztőjévé. Róla nevezik el társai (Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely) a Kisfaludy Társaságot, amely szervezője a reformkor irodalmi életének.

14. Türr István (1825-1908)

Tábornok. 1842-től a császári hadseregben szolgált. Milánóban érte az 1848-as forradalom, ahol átállt az osztrákok ellen harcoló piemonti hadsereghez és a magyar légió parancsnoka lett. A krími háborúban török, majd angol szolgálatban állt. 1859-től Garibaldi olasz egységmozgalmában harcol tábornokként. 1867 után Magyarországon telepedik le és mint vízügyi szakember részt vesz a Panama-csatorna és a Korinthoszi-csatorna tervezésének és építésének munkálataiban.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 14:09:18

15. Jókai Mór (1825-1904)

Regényíró, a magyar romantikus próza legkiemelkedőbb képviselője. Egykori pápai iskolatársa, Petőfi hatására vált gondolkodása forradalmivá és vett részt a március 15-i eseményeken, a 12 pont megfogalmazásában; később beállt nemzetőrnek és elkísérte Kossuthot toborzó körútjára. Végig kitartott a szabadságharc ügye mellett, amelyet Csataképek című munkájában örökített meg. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd felesége, Laborfalvi Róza révén olyan menlevelet szerzett, amilyent a kapitulált komáromi helyőrség kapott, így túlélte az önkényuralom bosszúját.

16. Görgey Artúr (1818-1916)

Honvéd tábornok. A szabadságharc idején több ízben a honvédsereg fővezére. Jellasics kémjének, Zichy Ödönnek elfogásával és elítélésével hívta fel magára a figyelmet. Kossuth javaslatára az Országos Honvédelmi Bizottmány nevezi ki tábornokká. Nevéhez fűződik a bányavárosokat felszabadító felvidéki téli hadjárat, majd Dembinszky lemondása után fővezér. Ő vezényli a tavaszi hadjárat győztes csatáit és Budavár visszavívását. A temesvári vereség után lemondatta Kossuthot és a kormányt, majd a teljhatalom birtokában az erőviszonyok felmérése után Világosnál letette a fegyvert a cári csapatok előtt.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 14:12:10

17. Batthyány Lajos (1806-1849)

Az első független, felelős magyar minisztérium elnöke. 1830-tól részt vesz a reformkori országgyűléseken mint a főrendi ellenzék tagja. 1847-ben az ellenzéki párt elnöke. Az ő közreműködése nyomán választották Kossuthot Pest vármegye követévé. 1848. március 17-én V. Ferdinánd kinevezi miniszterelnöknek. 1848 októberében lemondott, majd tagja a Windischraetzhez menesztett országgyűlési küldöttségnek. 1849.január 8-án Pesten letartóztatták és október 6-án kivégezték.

kép: Kleisz Gábor
készült: 2006. III. 14. 14:12:13

18. Arany János (1817-1882)

Költő. 1848 őszén néhány hétig önkéntes nemzetőri szolgálatot teljesített, majd 1849 tavaszán belügyminiszteri fogalmazóként működött Debrecenben. A szabadságharc bukásával elvesztette állását és lakását Nagyszalontán, így életét elölről kellett kezdenie. Lírájának hangvétele is a csüggedést és reménytelenséget mutatja a nemzet iránti felelősségérzet hangsúlyozásával.

19. Vörösmarty Mihály (1800-1855)

Költő. 1848-ban képviselő a népképviseleti országgyűlésen. Mint Kossuth feltétlen híve Debrecenbe is követte a kormányt. Világos után bujdosott, majd 1850-ben kegyelmet kapott.