|
2008. 05. 31. 02:47:31 „Gondolatok a könyvtárban”
…avagy néhány gondolat arról, mikor, hol és milyen szoftvert érdemes
használni, illetve arról, hogyan érdemes gondolkodni az informatika világában.
Az itt leírt gondolatok nem mind származnak tőlem, és csupán egy véleményt
tükröznek. Mielőtt bárki nekiülne, hogy néhány kilónyi feljelentést és
feljegyzést írjon az ombucman(ó)nak vagy a versenyhivatalnak vagy akárki
másnak, szeretném leszögezni, hogy az itt leírtak a makacs tények és a
személyes véleményem egyvelege. Azt is szeretném leszögezni, hogy egyáltalán
nem kell vele egyetérteni, de nekem sem kell egyetértenem mindenkivel…
Ez az oldal nem véletlenül került a menürendszer megfelelő pontjára. Ennek
oka, hogy egykori almamateremben, most már azt is mondhatom, hogy egykori
munkahelyemen, a Baár-Madasban állandóan ment azon a szájtépés, hogy miért
tanítunk és használtatunk Linux alapú operációs rendszereket Microsoft
Windows helyett. Egyszerűen azért, mert a Linux alapú rendszerek jobbak…
persze ezt fordítva is állíthatnánk, hát lássunk néhány példát:
- A Linux alapú rendszerek stabilabbak. Ezt bizonyítja például az a
videófelvétel is, melyen a Windows 95 bemutatójának napján Bill
Gates keze alatt fagy le a rendszer. (A videó elkérhető a BMRG
informatika tanári szobájából.) Ezt bizonyítja az is, hogy minden
komolyabb szerver UNIX vagy Linux alapú, és MS Windows alapút nem
nagyon találunk. És végül, de nem utolsó sorban, ezt bizonyítja az is,
hogy a Microsoft webszerverén (www.microsoft.com) is Linux futott vagy
egy hónapon át 2004-ben, miután egyhéten belül vagy háromszor törték
fel az eredeti, Windowsos webszerverüket. Szóval, ha a Microsoft
megszorul, Linuxot használ… :-)
- Az általunk tanított szoftverek (melyeknek a tévhittel szemben
egyébként semmi közük sincs a Linuxokhoz) kompatibilisebbek Microsoftos
társaiknál. Mintegy 10-15 éve szemtanúi lehettünk annak, hogy
megjelent a Microsoft Word 2.0 után a 6.0. Mindkettőt a Microsoft
írta, mégsem voltak kompatibilisek egymással, ugyanis a Word 6.0
alapértelmezés szerint nem tudta olvasni a 2.0-ás dokumentumokat.
Így állt elő az a helyzet, hogy vagy a régi dokumentumainkat
használtuk, vagy az újakat, mert a kettő együtt nem ment. És, ha
megkíséreltük Word 6.0-ból 2.0-ás formátumba menteni a szövegünket,
kész rémálmot kaptunk eredményként. Ezzel szemben az OpenOffice.org
2.0-ás verziója símán olvassa az 1.0-ás dokumentumait (sőt más
formátumokat is tud írni/olvasni), és nagyon-nagyon extra kivételektől
eltekintve minden gond nélkül írni is tudja azt. Ezen kívül az
OpenOffice.org működik Linux, MacOS és Windows alatt is szemben a
Worddel, amelynek bizonyos verziói csak bizonyos Windowsokon futnak.
(Próbáljon meg valaki egy Office XP-t feltenni egy Win95-re, vagy egy
Word 2.0-t egy WinXP-re…)
- Az általunk tanított szoftverek nyílt forráskódúak. Ez azt jelenti,
hogy bárki megnézheti, hogy mit csinál a program valójában. Ehhez
csupán az adott programozási nyelvet kell ismerni. Ezzel szemben a
Microsoft szigorúan védi forráskódjait. Ez által könnyen elképzelhető
–nem állítom, hogy így van, de sok gyanús jel alapján könnyen
elképzelhető–, hogy a Microsoftos termékek jelentéseket küldenek
rólunk és az általunk kezelt adatokról/file-okról a Microsoftnak vagy
az Amerikai Védelmi Minisztériumnak. (Gyanús jel pl., hogy akkor is
van hálózati forgalmam, amikor állítólag senki nem keres engem, és
én sem csinálok semmit a hálózaton. Akkor mi lehet a forgalom?)
- Az általunk tanított szoftverek szabad szoftverek, ami annyit tesz,
hogy teljesen legálisan, ingyen letölthetjük őket az internetről,
vagy lemásolhatjuk haverunknak, kutyánknak, macskánknak. Persze igaz,
hogy egy XP CD lemásolása sem tart sokáig, de a BSA (Bussiness Software
Alliance - szoftverrendőrség) bizony elég keményen büntet, ha valakit
elkap. Sőt, nem elég egy cégnek egyszer megvennie egy MS szoftvert,
hanem minden egyes gépre külön meg kell vennie. Persze vannak több
gépre szóló licenszek is, csak jóval drágábban. (Zárójeles megjegyzés:
a Microsoft hotline nem tudta megmondani, hogy a BMRG mire jogosult
a saját licenszével. No comment…) Szóval, ha legálisak akarunk
lenni, akkor az az általunk tanított szoftverekkel ingyen van, míg az
MS esetén csak a Windows és az Office közel 100.000 HUF, és akkor még
nem tudunk valami sok dolgot csinálni.
- Az általunk tanított szoftverek szabványosak. Szerintem a szabványok
jó dolgok. A szabványoknak köszönhetjük, hogy GSM telefonunkat (az amúgyis
halmozottan hátrányos helyzetű USA kivételével) bárhol használhatjuk.
(Amúgy olyan telefont is lehet most már egész olcsón kapni, ami az
USA GSM rendszerét is ismeri.) A szabványoknak köszönhető, hogy
lehet e-mailt küldeni vagy böngészni. Ezeket a szabványokat a Microsoft
nem tartja be. Egészen másképp néz ki egy weboldal Internet Explorer 4
és IE 6 alatt. Miért? A Netscape megalkotott egy egész jó kis
objektumorientált kliensoldali webprogramozási nyelvet, a JavaScriptet.
A Microsoft látta, hogy az jó, de nem volt kedve szabványokat
olvasgatni, így megalkotta a nagyon hasonló JScriptet, és saját
böngészőibe a JScript értelmezőt építette be. Hozzá kell nagyon gyorsan
tennem, hogy az IE 4 és az IE 6 JScript értelmezője alapvető dolgokat
is másként kezelnek. Ezen kívül az IE olyan egyszerű HTML dolgokat nem
kezel, mint például a „padding”. Ez az oldal például
megfelel a HTML és CSS szabványoknak (ez ellenőrizhető is), és mégsem
ugyanúgy néz ki IE alatt, mint ahogy annak ki kéne néznie a HTML kód
alapján.
A fentebb leírt dolgok mind tényeken alapulnak, egyszerűek és logikusak. A
Microsoft-hívők kezében egyetlen kártya szokott lenni, miszerint
„mindenki Windowst használ”. Erről azt gondolják, hogy a piros ász,
pedig csak egy tök hetes. Ugyanis ilyen elven követhetnénk a legyeket, hiszen
hatmilliárd légy nem tévethet, a sz@r biztos nagyon finom. Hát én nem tudom,
valahogy nem visz rá a gusztusom. Szóval tessék gondolkodni! Az amúgy sem
árt… …szerintem…
|
